Jánoshalma város
Adatok
Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Lakosság: 9848 fő
Terület: 132.21 km2
Népsűrűség: 74,49 fő/km2
Rang: város
Körzet hívó: 77
Története
Szent Anna Templom Felső-bácskai műmalomJánoshalma csak néhány esztendeje kapott városi rangot, a település múltja azonban már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok.
A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy-család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.
Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. 1945 után történelmi korszakváltás ment végbe, mely több mint 40 esztendőre meghatározta nemcsak Jánoshalma, de az egész ország sorsát. A mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán ill. a farmergazdálkodásnak.
Következő községek
Jánosháza | Jánoshida | Jánossomorja | Járdánháza | Jármi | Jásd | Jászágó | Jászalsószentgyörgy | Jászapáti | Jászárokszállás | Jászberény | Jászboldogháza | Jászdózsa | Jászfelsőszentgyörgy | Jászfényszaru | Jászivány | Jászjákóhalma | Jászkarajenő | Jászkisér | Jászladány | Jászszentandrás | Jászszentlászló | Jásztelek | Jéke | Jenő | Jobaháza | Jobbágyi | Jósvafő | Juta | Kaba | Kacorlak | Kács | Kacsóta | Kadarkút | Kajárpéc | Kajászó | Kajdacs | Kakasd | Kákics
További községek
Beleg | Zsombó | Telki | Nadap | Lasztonya | Szőkedencs | Gödöllő | Farád | Alsómocsolád | Körmend | Csapod | Egyházaskozár | Sülysáp | Bakonynána | Örményes | Szentistvánbaksa | Bakonyoszlop | Bakonykúti | Sárhida | Bakonykoppány | Székesfehérvár | Fülesd | Somogyvámos | Tiszaug | Edelény | Bakonypéterd | Szalonna | Kéked | Berettyóújfalu | Nárai | Acsalag | Egerbocs | Szatta | Hunya | Töltéstava | Kaba | Gyulaháza | Szergény | Vereb | Tetétlen | Tiszaörs | Csősz | Homrogd | Bánokszentgyörgy | Legénd | Veszprémfajsz | Pápoc | Szárliget | Pilisvörösvár | Dozmat